Automatikus bejelentkezés
belépés

Lehetősége nyílik rá, hogy keresését az Önhöz közelebb eső találatok szerint rendezze. Nem kell mást tennie, mint ezen az oldalon bejelölni helyzetét és a kereső az Önhöz légvonalban legközelebb eső találatokat fogja előnyben részesíteni.

1075 db találat

közszolgáltatás

kifejezésre
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10

közszolgáltatás keresőszóval kapcsolatos cégek részletes listája és elérhetőségei a tudakozo.hu online rendszerében.

  • 1. Illocska Község Önkormányzata

    Településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztiszt Foglalkoztatottak száma:

  • 2. Zalalövő Város Polgármesteri Hivatala

    Weboldal: http://www.zalalovo.hu

    A mai Zalalövő területén a római kor előtt kelta törzsi település kezdemények voltak találhatók, amely a kelta őslakosság belső szerveződésén alapult. Ezek a településnyomok azonban nem bizonyítják az állandó kelta jelenlétet.
    Római romokAz I. század elején jelentek meg itt a római légiók és létesítettek tábort a Zala folyó északi oldalán. Mellette falusias jellegű település alakult ki, melynek lakói mesteremberek és kereskedők voltak. A viruló helység Hadrianus császártól 124-ben városi rangot kapott. Hivatalos neve Municípium Aelium Salla lett. A városi rang újabb lökést adott a település fejlődésének, ami főként a kőépületek megjelenésében mutatkozott meg. A Borostyán út mellett fekvő település - római nevén Salla - fontos szerepet töltött be mind gazdasági viszonyait, mind kereskedelmét tekintve a Római Birodalom idején.
    Ebből az időből származik az ásatások anyagának legnagyobb része. E virágzó szakasz végén, a II. század derekán az északról betörő germán törzsek hadjárata következtében a helység elpusztult.
    A IV. század elején újraéledt a környék. A régi katonai tábor helyén erős kőépületet emeltek, mely eleinte út menti állomás, átépítése után pedig magas rangú vendégek fogadására is alkalmas vendégház (villa publica) lett. Az V. század elején Pannóniából kivonták a római légiókat, Salla ismét kihalt hellyé vált. Köveit az évszázadok folyamán széthordták. Az egykor virágzó római városra már csak az 1973-ban kezdődő ásatások során feltárt Romkert és a múzeum leletanyaga emlékeztet.
    A honfoglalás idején a Zala folyó két partjára települt falu erősség volt a nyugatról jövő német támadásokkal szemben. Egy XIII. századi oklevél szerint királyi nyilasok - nyíllövők - laktak itt. Feltehetően róluk nyerte a település a Lövő nevet. A környékén volt a török időben teljesen elpusztult Pacsa, és a mai Patakai szőlőhegy helyén lévő Csütörtökhely középkori falu is.Lövő a középkorban mezőváros címmel bírt és királyi kiváltságlevélen alapuló vásárjoggal rendelkezett. A város utcás-soros beépítésű telkeivel ma is őrzi egykori településszerkezetét. A helység jelentőségét növelte, hogy 1780-tól egy évszázadra járási székhely lett. Határában a török időkben palánkvár állt. A "Castellum" helye a mai óvodától északra volt. A végházban általában 50 gyalogos és lovas katona állomásozott.
    A 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején Lövő, Mindszent és Pataka 30 katonát küldött a honvédseregbe.
    A dualizmus korában a település gyorsan fejlődött: iparosok települtek a községbe, vendéglők, műhelyek, boltok létesültek. Lakossága néhány évtized alatt megduplázódott, a századfordulón elérte az ezer főt.
    Érdekesség, hogy 1922-ben alakult meg a Zalalövői Testedző Kör, 1937-ben létesült az első mozi. 1927-ben új plébániatemplom, két évvel később új állami elemi iskola épült.
    Az I.vh. közel száz, a következő több mint kettőszáz áldozatot követelt a falutól. A II.vh. vége felé koncentrációs táborba vitték a helyi zsidóságot, összesen 122 személyt.
    A mai Zalalövő Zalapataka, Zalamindszent, Nagyfernekág, Irsapuszta, Pusztaszentpéter és Lövő 1925-ben történt egyesítésével jött létre.
    A szocialista időkben a helyi üzemeket államosították, a mezőgazdaságot kollektívizálták. Két agrár nagyüzem létesült, miközben a helyi ipar stagnált. A fejlődést a jelenlegi Zala-híd megépítése 1968-ban, az általános iskola bővítése 1977-ben és a Borostyán-tó 1985-ben történt kialakítása jelentette, miközben a lakosság száma alig gyarapodott.
    A rendszerváltás után a község gazdasága visszaesett, nagyarányú volt a munkanélküliség. Fontos változást jelentett a szlovén-magyar vasút megépítése 1999-2000-ben, amely a települést a nemzetközi vasúthálózatba kapcsolta.
    2000. július 1-jével Gönz Árpád köztársasági elnök városi címet adományozott Zalalövőnek

  • 3. Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri hivatala

    Weboldal: http://www.szombathely.hu

    Településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztiszt Foglalkoztatottak száma:

  • 4. Karácsond Polgármesteri Hivatal

    Weboldal: http://www.karacsond.hu

    Heves megye déli részén, Gyöngyöstől 10 km-re fekszik Karácsond.
    Falunapok: Pünkösd előtti hétvégén.

  • 5. Polgármesteri Hivatal, Kiszombor

    Weboldal: http://www.kiszombor.hu

    Kiszombor a Szegedtől keletre vezető, a Maros vonalát nagyjából követő országút mellett, Szegedtől 25 kilométerre, Makótól mintegy 5 kilométerre a Maros folyó hídja előtt fekszik .
    Kiszombor mezőgazdasági jellegű község a Maros bal partján, a Szegedről Nagylakra vezető 43-as főút mellett helyezkedik el. A határközeli település mellett új elkerülő út vezet a romániai Nagyszentmiklós felé, a 2000. évben megnyílt személyforgalmi határátkelőhelyhez . A község délnyugati határában, a Nagyhalom-dűlő és az óbébai kövesút között Móra Ferenc 1928-ban 426 sírt tárt fel, melyekből 144 sír gepidának határozható meg .
    Ügyfélfogadás:
    Hétfő: 8.00-16.00-ig
    Kedd: 8.00-17.00-ig
    Szerda: 8.00-16.00-ig
    Csütörtök ügyfélfogadás nincs
    műszaki ügyintézés
    16.00-17.00-ig
    Péntek: 8.00-12.00-ig

  • 6. Csurgó Város Önkormányzata

    Weboldal: http://www.csurgo.hu

    Előnyös éghajlati-földrajzi fekvése következtében a középkorban végig lakott hely. Hírét a Felső-Csurgón, a mai óváros területén letelepült templomos lovagok alapozták meg, de a betegápoló johannitáknak is volt már 1193-ban birtokuk itt.

  • 7. Sándorfalva Város Polgármesteri Hivatala

    Weboldal: http://www.sandorfalva.hu

    Az 1879. márciusában árvíz sújtotta Algyő lakóinak Pallavicini Sándor őrgróf 597 ingyen háztelket parcellázott birtoka ármentes homokhátságán, ahol évekkel azelőtt dohánykertészek éltek.
    A most 8200 lakosú község Szegedtől északra 12 kilométerre, sakktáblaszerüen települt: a régi falu mellett az 50-60-as évek óta új falurész alakul ki. A szegedi táj egyik legjobban fejlődő, az utóbbi években gyarapodó népességű települése.
    Szegedről Sándorfalvára tartva, balra hagyjuk el a Fehér-tót - a tórendszernek ez az északi része. Jobb kéz felől pedig az ún. Fertöi-halastavak kísérik utunkat. Két évtizede körtöltéses rendszerben alakították ki e tavakat a haltermelés bővítésére. A látogatáshoz ugyanúgy a Kiskunsági Nemzeti Park és a halgazdaság engedélye szükséges, mint a Fehér-tó megtekintéséhez.
    Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási ideje:
    Ügyfélfogadás:

    Hétfő: 8:00 - 12:00
    Kedd: 8:00 - 16:00
    Szerda: 13:00 - 17:00
    Csütörtök: 8:00 - 16: 00
    Péntek: az ügyfélfogadás szünetel


    Okmányiroda ügyfélfogadási ideje:

    Cím: Ady Endre u. 1.
    Telefon: 62/572- 046, 62/572-961
    Fax: 62/572-047
    E-mail: polghiv@sandorfalva.hu

    Ügyfélfogadás:

    hétfő: 8:00 - 12:00
    kedd: 8:00 - 12:00
    szerda: 13:00 - 17:00
    csütörtök: 8:00 - 15:30
    péntek: az ügyfélfogadás szünetel

    A polgármesteri hivatallal közösen működő szervek:

    Sándorfalva Város Üzemeltetési és Szolgáltatási Kht.
    Tel:62/572-955

    Sándorfalva Város Városfejlesztő, Pályázati tanácsadó Kht.
    Tel:62/572-954

    Bővebb információért kérem kattintson weboldalunkra!

  • 8. Tápiószecső Polgármesteri Hivatal

    Weboldal: http://www.tapioszecso.hu

    Ügyfélfogadás rendje a polgármesteri hivatalban:
    Hétfő: 8.00 órától - 12.00 óráig 13.00 órától - 18.00 óráig
    Kedd:Nincs ügyfélfogadás
    Szerda: 8.00 órától - 12.00 óráig 13.00 órától - 16.30 óráig
    Csütörtök: 8.00 órától - 12.00 óráig 13.00 órától - 16.30 óráig
    Péntek: Nincs ügyfélfogadás

    Ügyfélfogadás rendje a házipénztárban:
    Hétfő: 9.00 órától - 12.00 óráig 13.00 órától - 14.30 óráig
    Kedd: Nincs ügyfélfogadás
    Szerda: 9.00 órától - 12.00 óráig 13.00 órától - 14.30 óráig
    Csütörtök: 9.00 órától - 12.00 óráig 13.00 órától - 14.30 óráig
    Péntek Nincs ügyfélfogadás Nincs ügyfélfogadás

  • 9. Pápa Polgármesteri Hivatal

    Weboldal: http://www.papa.hu

    Önkormányzatunk Pápa szociális és kulturális életének fejlesztéséért tevékenykedik.

    - Polgármesteri Hivatal
    8500 Pápa, Fő u. 12.
    Tel: 89/515-000
    Fax: 89/313-989,89/324-859
    Ügyfélfogadás:
    kedd, péntek: 7.30-12.00
    szerda: 7.30-12.00 és 13.00-17.00

    - Okmányiroda
    8500 Pápa, Fő u. 5-7.
    Fax: 89/317-361
    E-mail: okmanyiroda@papa.hu
    Ügyfélfogadás:
    kedd: 7.30-16.00
    szerda: 7.30-17.00
    péntek: 7.30-12.00

  • 10. Biatorbágy Polgármesteri Hivatal

    Weboldal: http://biatorbagy.hu

    Biatorbágy Pest megye nyugati részén, Fejér megyével határos területén helyezkedik el. Északról Páty és Budakeszi, keletről Budaörs és Törökbálint, délkeletről Sóskút, délről a Fejér megyei Etyek, nyugatról Herceghalom települései határolják.
    A település belterülete a Zsámbéki-medencében terül el, ezt ÉNY-DK irányban a Budai-hegység övezi, a keleti rész a Budaörsi-medencébe nyúlik át.
    Területe: 4379 ha, lakóterülete: 496 ha, népessége: 2008. január 1-jén 11260 fő, az 1985 óta tartó csökkenés 1991-től megfordult.
    A munkavállalók zöme már helyben dolgozik, bár még mindig számottevő a Budapestre járók aránya, és megnőtt a szomszéd településeken (Budaörsön, Törökbálinton stb.) munkavállalók száma is. A lakóterületen működik a kis- és közepes vállalkozások nagy része, köztük több csomagolóanyagot gyártó üzem, szállítmányozó, kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari, számítástechnikai és egyéb szolgáltatásokat nyújtó cégek. A kedvező közlekedési viszonyok és a községünkben 1990-94 folyamán megvalósult nagyarányú közműépítések következtében kialakult és gyorsan bővül egy kereskedelmi- szállítási-ipari övezet a település északi peremén. Az Ausztriát és Észak-Dunántúlt Budapesttel összekötő autóutak és vasútvonalak mentén az új évezred első éveiben jelentős lakóterületi fejlesztés is kezdődött.
    Mindkét anyatelepülés központi magja utcás jellegű, csupán Bia legrégibb része mutat halmazos tulajdonságokat. Az újabban kiépült részek kertvárosi jellegzetességeket is mutatnak. A települést a régi szőlőhegyeken kialakult kiskertes öv kíséri, amely az ottani tulajdonosok szándéka szerint üdülőjelleget vesz fel. A településnek a Tétény-Sóskúti-fennsíkra eső területén jelentősebb erdő is van, a többi területen nagyüzemi mezőgazdasági művelés folyik, ebből néhány száz hektáron a "kárpótlás" folyamatának lezárulása után kisebb gazdaságok is működnek.
    Dr. Sólyom László köztársasági elnök 127/2007. (VI. 29.) KE határozata értelmében 2007. július 1-jétől Biatorbágy városi rangra emelkedett.
    Az önkormányzati törvény szerint a nagyközségi önkormányzat a várossá nyilvánítást akkor kezdeményezhette, ha "a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja". A szempontok között nagy súllyal számított a kiegyensúlyozott gazdálkodás, a teljes közműhálózati kiépítettség, az alacsony munkanélküliségi ráta, a teljes alapellátó intézményrendszer, a működő kulturális és sportélet, a fejlett civil társadalom és a településfejlesztési, vagy nem utolsó sorban a városi megjelenés igénye is.

Kapcsolódó kulcsszavak