Városi Könyvtár Székesfehérvár

Székesfehérvár
8000 Budai út 44-46.

e-mail: albateka@albateka.hu
telefon: 22/329-436
fax: 22/328-649
telefon: 22/329-439

Weboldal: http://www.albateka.hu

Cégleírás:
A Városi Könyvtár történetét Kégli Ferenc ?100 éves könyvtár Székesfehérváron? című művében dolgozta fel. A közelmúlt történéseiről hálózati beszámolók alapján tudósítunk; az elmúlt közel négy évtized eseményeiről Somogyfoki Ottilia ?Záródolgozat a Székesfehérvári Városi Könyvtár története? című munkájából idézünk. Kégl Ferenc könyvében olvashatjuk, hogy a 19. század végén, 1894-ben ünnepelte az ország Jókai Mór ötvenéves írói jubileumát. Ez alkalomból a Révai Kiadó elhatározta, hogy kiadja öt év alatt Jókai összes művét 100 kötetben, díszkiadásban Az előfizetési felhívás 1893. november 4 - én Székesfehérvár akkori polgármesteréhez, Havranek Józsefhez is megérkezett. A kísérő levélben a Jókai ünnepség szervezői arra kérték a polgármestert, hogy a képviselőtestülettel is ismertesse meg a felhívást, s a város a Jókai összesből ?annyi példányt rendeljen meg, a hány iskolája és közkönyvtára, kulturális intézménye a városnak van.? Közkönyvtára nem volt a városnak, de Jókai Mórt nagyon tisztelték: abban az évben utcát is neveztek el róla és Fehérvár díszpolgára is lett. 1893. november 27-én Székesfehérvár város Törvényhatósági Bizottsága a következő határozatot hozta: ?megbízatik a tanács, hogy Jókai Mór összes munkáinak 200 ftos kiadását 1 példányban rendelje meg, azt gondos őrizet alá véve intézkedjék az iránt, hogy az egy létesítendő közkönyvtárnak képezze alapját.?
Az intézményt elviekben létrehozó határozat után viszontagságos évek, sőt évtizedek következtek a városi könyvtár életében. Elhelyezési, gyarapítási, irányítási hiányosságok, gondok miatt nem tudta betölteni igazi feladatát. A II. világháború után néhány évvel 1951-ben Könczöl Imre lett a könyvtár igazgatója, akinek munkája révén a következő évben ?Székesfehérvár városának könyvtára ?kezdte elfoglalni azt a helyet a város kulturális életében, amely ? rangja szerint ? már kezdetektől megillette volna.? 1952-ben a városi könyvtár és a körzeti könyvtár összevonásával létrejött a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, ?ezzel az aktussal a városi könyvtár mint intézmény megszűnt létezni.? A városi könyvtár történetéről további részleteket a Megyei Könyvtár honlapján is olvashatnak, hiszen az összevonás révén, a Megyei Könyvtár is joggal tekinti elődjének a Jókai jubileum kapcsán alapított könyvtárat. A Megyei Könyvtár működtetett fiókkönyvtárakat, 1963-tól ? helyhiánnyal, zsúfoltsággal küszködve ? elkezdte egy tervezett fiókkönyvtár állományának gyűjtését, kialakítását. Az új lakótelepi fiókkönyvtárat az akkori Május 1. téren /ma Széna tér /, az akkori Városi Tanács anyagi támogatásával 1967. március 20-án dr. Tilinger István tanácselnök adta át a lakosságnak. A megnyitón részt vett Jankovich Ferenc Kossuth-díjas költő is. Az új intézmény neve Velinszky László Városi Könyvtár lett. A Városi Tanács az elkövetkező években fokozatosan átvette a Megyei Könyvtártól a város területén fenntartott fiókkönyvtárak további működtetését is, amelyek ellátása az új könyvtárhoz, mint városi központhoz került. Az új intézmény még egy évtizedig a Megyei Könyvtárhoz is tartozott, 1978-ban nyilvánította önálló jogi személynek a könyvtárat a Városi Tanács a 37/1978. (IV.6.) vb. számú határozatában, majd a 38/1978. (IV.6.) vb. számú határozatával önálló gazdálkodási jogot is engedélyezett.
Nyitva tartás: keddtől ?péntekig: 11-19 óráig, szombaton: 10-17 óráig

Kulcsszavak: CD-lemez , CD-ROM , faxhasználat , fekete-fehér fénymásolás , fekete-fehér nyomtatás , folyóirat , hangoskönyv , hetilap , internet , könyvtár , könyvtár és archívum , könyvtári kölcsönzés , könyvtárközi kölcsönzés , olvasóterem , online katalógus , számítógép , videofilm