Szépművészeti Múzeum

Budapest
1146 Dózsa György út 41.

telefon: 469-7100
e-mail: info@szepmuveszeti.hu
fax: 469-7171

Weboldal: http://www.szepmuveszeti.hu

Cégleírás:
A Szépművészeti Múzeum megnyitásakor a jelenlévők még méltán remélhették, hogy az épület hosszú távon megoldja a gyűjtemény elhelyezésének problémáját. Bár Schickedanz Albert és Herzog Fülöp terve kiválóan illeszkedett a térhez, a legkevésbé sem bizonyult szerencsésnek a gyűjtemény bemutatására. A valóban impozáns, historizáló épület tágas csarnokai inkább szolgálták a már a maga korában is anakronisztikusnak tetsző gipszgyűjteményt, semmint az oldalsó, kisebb terekbe szoruló képtárat. Még Pulszky távozásával került az előtérbe az a számos vitát és kritikát kiváltó elképzelés, mely eredeti művek hiányában, másolatok tükrében kívánta bemutatni a művészet nagy korszakait. A másolatgyűjtemény kialakítása nagy lendülettel indult, azonban hamarosan világossá vált, hogy a mind jobban terebélyesedő gipszgyűjtemény lassan kinőtte a múzeumot. A másolatok így hamarosan kikoptak a múzeum gyűjtőköréből, még ha a második világháborúig állandó kiállításon szerepeltek is. Végül maguk után hagyták az üres, a képek számára nehezen birtokba vehető hatalmas termeket és csarnokokat. Ennek a térképzésnek a hátrányaival a mai napig küzd a Szépművészeti Múzeum.
A gipszmúzeum kudarca után ismét a meglévő gyűjtemény hiányainak pótlása került az előtérbe. Az ókori művészet emlékeit a múzeum kezdetben csak másolatok révén kívánta bemutatni, így az antik és egyiptomi művek gyűjtése csak viszonylag későn, 1908-ban kezdődhetett meg. Az Antik Gyűjteményt Paul Arndt müncheni gyűjteményéből vásárolt százharmincöt szobor alapozta meg, melyet egy 1934-es törvénynek köszönhetően, a különböző hazai múzeumokban szétszórtan őrzött antik művek Szépművészeti Múzeumba kerülése egészített ki. Ugyanez a törvény segítette az ekkor alakult Egyiptomi Gyűjteményt is.
1912-ben került a Szépművészeti Múzeumba az utolsó nagy főúri gyűjtemény, másfélszáz festmény a Pállfyak hagyatékából, mely az Esterházy gyűjtemény óta a Régi Képtár legjelentősebb gyarapodása volt. Ezt követően már inkább a módos polgárságnak köszönhetett sokat a Szépművészeti Múzeum, így a müncheni gyűjtő, Nemes Marcell jelentős adományának, közte El Greco hat vásznával, és végül de nem utolsó sorban Majovszky Pál miniszteri tanácsos értékes modern, főként francia rajzkollekciójának. Ha a korábbinál ugyan szűkösebben, de a két világháború között is nyílt lehetőség vásárlásokra, elsősorban a minisztériumi tisztviselőből a Szépművészeti Múzeum kiváló igazgatójává avanzsált Petrovics Elek kitartó munkájának köszönhetően. Ekkor vásárolta meg a múzeum Ferenczy István sokáig méltatlanul hányódó, értékes bronzgyűjteményét, és ezekben az években sikerült megalapozni a Modern Gyűjteményt.
A második világháborút nem kevés veszteséggel, de végső soron szerencsésen átvészelő Szépművészeti Múzeum számára sokáig alig nyílt mód további gyarapodásra. A 20. század elején megtorpant Modern Gyűjtemény pótlása pedig egészen a hatvanas évekig váratott magára. Jelenleg a XX. századi Alapítvány gondoskodik a Szépművészeti Múzeum kortárs gyűjteményének folytonosságáról.

Kulcsszavak: állandó kiállítás , festmény , grafikai kiállítás , időszaki kiállítás , iparművészeti kiállítás , képzőművészeti kiállítás , kiállítás , kiállítás üzemeltetése , kiállításszervezés , könyvtár , kultúra , múzeum , múzeumi kiállítás , művészet , művészeti kiállítás , rendezvényszervezés , szobor , tárlatvezetés